Kiadványok
A Dunántúli Tudományos Intézet 75 éves kiadói tevékenysége
Az intézet az alapítást követő évben, 1944-ben a háborús viszonyok miatt, pénzügyi fedezet híján nagyobb műveket még nem jelenthetett meg. Mindössze két kis füzetet adott ki, Cholnoky Jenő: Tihanyi Nemzeti Park, valamint Dabinovic Antun: Horvátország és az Árpádok című műveket. A nyomdai munkálatokat a Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. végezte. Az intézet kapcsolatban állt a Pécsett megjelenő Sorsunk című lappal és a Győri Szemlével, Dabinovic munkája így jelenhetett meg a Sorsunk 1944. 5-ös számában is. A Szombathelyen megjelenő – később Vasi Szemle néven újjáalakuló – Dunántúli Szemle 1944. évi 3–4. illetve 5–6. száma szintén az intézet kiadásában jelent meg Pável Ágoston egyetemi magántanár szerkesztésében.
A Dunántúli Tudományos Intézet első sorozatának az önálló sorozati címmel ugyan még nem rendelkező, de már 1–12-ig számozott kiadványai tekinthetők. Itt nem csak az intézet munkatársai (Babics András, Szabó Pál Zoltán, Hegedűs Lajos) által publikált tanulmányok jelentek meg, de olvashatók Cholnoky Jenő, Vadász Elemér, Horváth Lajos, Horvát Adolf Olivér, Hortobágyi Tibor értékes munkái is. Szabó Pál Zoltánnak, a Dunántúli Tudományos Intézet első igazgatójának az intézetről szóló tanulmányában olvashatjuk, hogy „Pénzünk elfogytával Pécs gazdasági körei, ismerve az intézet érdemes munkásságát, annyira segítettek, hogy az intézet fennmaradhatott; sőt, kisebb kiadványokat is megjelentethetett.” Ugyanebben a munkában olvashatunk arról is, hogy „az intézet igazgatója Baranya vármegye vezetőségével tárgyalva megkezdte Baranya vármegye gazdasági és tudományos értékű adattárának összeállítását is. […] E munka egyszersmind kísérlet arra, hogy a tudomány mennyire segítheti a gyakorlati élet vezetésének szerveit.”
A Dunántúli Tudományos Intézet által kiadott kiadványok közül az első könyvnek az 1946-ban megjelenő Hegedűs Lajos: Népi beszélgetések az Ormánságból című munka tekinthető. A könyv megjelentetésének körülményeire érdekes adalék a fülszövegen olvasható megjegyzés, hogy „a klisék a Nemzeti Parasztpárt (Pécs) szíves adományából készültek”.
Az intézet fennmaradását és kiadási tevékenységét az első években inkább a társadalom részéről történő segítség biztosította. Az igazgató segélyt kérő agitációs körútjai alkalmával több megyétől és várostól kapott egy évre szóló vagy évenként visszatérő kisebb-nagyobb támogatást (Győr-Moson-Pozsony, Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna és Baranya megyéktől, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Pécs és Mohács városoktól).
Az intézet első Évkönyvét 1959-ben jelentette meg már az Akadémiai Kiadó gondozásában. A kötet előszavában az intézet akkori igazgatója, Szabó Pál Zoltán, az Akadémia II. osztályának mond köszönetet a kötet megjelentetésének támogatásáért. Az évkönyvek sorozata ezen a címen 1965-ig jelent meg, majd 1966-tól 1982-ig Értekezések néven folytatódott. A köteteket mindvégig az Akadémiai Kiadó gondozta, az átlagosan 500 példányban megjelenő kiadványok a kiadó révén könyvárusi forgalomba is kerültek.
Az Akadémiai Kiadó önálló monográfiákban jelentette meg az intézet kutatóinak megvédett tudományos disszertációit. Itt jelenhetett meg pl. Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711–1848 (1964), Babics András: Az észak-mecseki kőszénbányászat története (1967), Lovász György: A Dráva–Mura vízrendszer vízjárási és lefolyási viszonyai (1972).
1955-ben az intézet saját kiadásában indította útjára a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény című sorozatát. Az átlagosan 20–25 oldalnyi kis füzetek önálló tanulmányokat közöltek elsősorban, de nem kizárólagosan az intézet munkatársainak tollából. A kiadványok színvonalára jellemző, hogy némelyikük lektorált, és mindegyikük német és orosz, esetenként francia nyelvű összefoglalókat is tartalmazott. A sorozat, megtartva főcímét, később tematikailag két alsorozatra – bomlott. Az intézet saját kiadványaként megjelenő füzetek a Szikra, később a Mecsek Nyomdában, 500 példányban készültek. A későbbiekben – vélhetően finanszírozási gondok miatt – az Értekezések kötetekben megjelent tanulmányok különlenyomatait illesztették a sorozat tagjai közé. A Dunántúli Tudományos Gyűjtemény a 120. füzettel 1972-ben zárult. A kiadványok könyvárusi forgalomba nem kerültek, cserekiadványként jutottak hazai és külföldi könyvtárak állományába.
Az intézet vezető munkatársainak nagyobb lélegzetű munkái megjelentetéséhez más kiadók is segítséget nyújtottak. A Művelt Nép Könyvkiadónál jelenhetett meg 1954-ben Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története. Babics András: A pécsvidéki kőszénbányászat története című munkáját 1952-ben a Közoktatásügyi Kiadóvállalat gondozásában a Magyar Történelmi Társulat segítségével adták ki. A kiadókon kívül egyéb, a Dunántúli Tudományos Intézet kutatói által írt értékes kötetek megjelentetéséhez támogatást nyújtottak a Dunántúl városai és megyéi is. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Pécs Mj. Város Tanácsa VB Művelődési Osztálya, (Szabó Pál Zoltán – Rúzsás Lajos: A török Pécs, (1958), a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal (Baranya. Szerk. Kolta János, 1958 ), Somogy Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya (T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága 1790–1848, 1962), Mohács Városi Tanács VB Művelődési Osztálya (Erdősi Ferenc – Lehmann Antal: Mohács földrajza, 1974)
Az intézet 1967-ben saját kiadásában “Közlemények” címen új tanulmánysorozatot indított. Szerzői között – ahogy korábban is – főleg az intézet munkatársait találjuk. A sorozat első tíz évének termései – 25 szám – azonban finanszírozási gondok miatt nem nyomdai technikával készültek, hanem 30–40 példányban sokszorosított gépiratok, így megjelenési formájukban meg sem közelítik a korábbi színvonalas kiadványokat. Természetesen könyvárusi forgalomba sem kerültek, még a könyvtári cserekapcsolatok fenntartásában sem volt szerepük. Ezen változtatva 1979-től, a “Közlemények” 26. számától kezdve a sorozat kötetei már ISSN azonosítóval ellátva, a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében készülve, átlagban 300–500 példányban jelentek meg. A sorozat a 32. kötettel 1985-ben fejeződött be.
A Dunántúli Tudományos Intézet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal, majd később a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal közösen 1980-tól 1990-ig tíz kötetet, ebből négyet orosz nyelven jelentett meg “Környezetvédelmi tanulmányok” címen. A teljes sorozat és több kötet egyéni szerkesztője is Fodor István. Mind a Közlemények, mind pedig a Környezetvédelmi tanulmányok kötetei az intézet által szervezett nemzetközi konferenciákon elhangzott előadások szerkesztett anyagát, vagy egy-egy nagyobb, lezárult kutatási téma keretében megszületett tanulmányokat közöl.
1963-ban, a Dunántúli Tudományos Intézet fennállásának 20. évfordulójára az intézet alapító igazgatója által megfogalmazott tájékoztató kiadványban merült fel először egy dél-dunántúli tudományos folyóirat szerkesztésének és megjelentetésének gondolata. A pénzügyi források előteremtése – a dolgozat megfogalmazása szerint – a megyei és városi tanácsokra várt volna. Ez az elképzelés azonban ekkor még nem járt sikerrel, közel 25 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a terv – a Tér és Társadalom folyóirattal – valóra válhasson.
Az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete átalakuló kiadói tevékenysége, 1984-től a Regionális Kutatások Központja kiadói tevékenysége igen szerteágazóvá és sokszínűvé vált. Az egyik legjelentősebb kiadványa az 1987-ben alapított, a regionális tudomány negyedévente megjelenő tudományos szakfolyóirata, a Tér és Társadalom. A lap rendhagyó a tudományos folyóiratok sorában, mert nem egyetlen szaktudomány eredményeit teszi közzé, hanem egy problémát: tér és társadalom viszonyát vizsgálja a különböző szaktudományok szemszögéből. A Tér és Társadalom meghatározó szerzői az MTA RKK intézetei, ezen belül a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai. Legutóbbi fejlemény, hogy a lap bekerült a Web of Science Emerging Sources Citation Index (ESCI) adatbázisába. Az ESCI közel 6000, regionális jelentőségű vagy feltörekvőben levő tudományterülethez tartozó folyóirat bibliográfiai adatait tartalmazza és az impakt faktorrá válás „előszobájának” is tekinthető. Az ESCI-adatbázisban jelenleg a Tér és Társadalom 2016-os és 2017-es évfolyamai vannak feldolgozva.
A folyóirat közel 34 éves története alatt több főszerkesztő váltotta egymást, működése során az RKK más és más intézetében és eltérő szemléletben történt a lap szerkesztése. Pécsett a Dunántúli Tudományos Intézetben 1993–1995 között Rechnitzer János főszerkesztésével Pfeil Edit szerkesztő jegyezte a lapot.
Az RKK Dunántúli Tudományos Intézete utóbbi 34 éves kiadói tevékenységének további eredményei részben különböző sorozatokban, részben sorozaton kívüli önálló kötetekben látnak napvilágot. A kutatók legfőbb angol nyelvű publikációs fóruma a Központ kiadásában megjelenő Discussion Papers és Discussion Papers Special című sorozatok. A sorozat szerkesztői, elsőként Hrubi László, majd Gál Zoltán, majd ezt követően Lux Gábor a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai voltak.
A Discussion Papers sorozat eddig megjelent 94 számából 40 tanulmányt a Dunántúli Tudományos Intézet kutatói jegyeznek. A Special, amely az intézet által szervezett nemzetközi konferenciák, valamit nemzetközi kutatási projektek anyagait tartalmazza, a 14. kötetnél tart.
A Dunántúli Tudományos Intézet Közlemények című sorozatát váltotta fel az 1987-ben indult Területi és Települési Kutatások című sorozat. A 800 példányban megjelenő kilenc kötet megjelentetője az Akadémiai Kiadó volt, sorozatszerkesztője Horváth Gyula, a sorozatban négy pécsi kutató (Hajdú Zoltán, Pálné Kovács Ilona, Horváth Gyula és Erdősi Ferenc) monográfiáját adták közre. Hat éves szünet után 1998-tól a 10. kötet már a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg. E monográfiasorozat a kiadó Studia Regionum sorozati címe alatt is megtalálható. A változatos tematikájú kötetek az RKK vezető kutatóinak több éves tudományos kutatómunkájának eredményeit tükrözik, többségük akadémiai értekezések, doktori munkák alapján készült, és ma már a regionális tudomány művelésének és oktatásának nélkülözhetetlen alapmunkái. Az elmúlt 20 év alatt 27 kötet jelent meg, néhányuk második, átdolgozott vagy többedik kiadásban is, ebből 14 kötet a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársaihoz kötődik.
Az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete saját kiadásában készülő sorozata a Régiók Európája. E könyvsorozat az európai regionális fejlődés sajátosságait, a regionális rendszerek, a közigazgatás különböző szintjeit és gazdasági ágazatok kölcsönhatásait, a regionális politika és fejlesztés intézményeit mutatja be. Első kötete a Régiók és városok az olasz modernizációban címen jelent meg. A kötet megjelentetését anyagilag a Giovanni Agnelli Alapítvány olasz kultúra külföldi terjesztését szolgáló Biblioteca Italia programja támogatta. A második kötet – Régiók felemelkedése és hanyatlása. Regionális átalakulás a Brit-szigeteken – a Traning Managers in Regional Development and European Co-operation c. TEMPUS program keretében készült, megjelentetését a British-American Tobacco Company Pécsi Dohánygyár Kft. és a Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja támogatta. A harmadik kötete a Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban című, a Magyar Tudományos Akadémia és az Oroszországi Tudományos Akadémia együttműködési programja keretében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium anyagi támogatásával készült. A legfrissebb, negyedik kötet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztésében Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban címmel 2010-ben jelent meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával. A sorozat köteteit Horváth Gyula szerkesztette.
Az MTA Regionális Kutatások Központja legjelentősebb és legsikeresebb kiadói vállalkozása a Dialóg Campus Kiadóval közösen életre hívott A Kárpát-medence régiói sorozata. A sorozat célja, hogy bemutassa a Kárpát-medence magyarországi és határon kívüli régióinak természeti, társadalmi, települési és gazdasági állapotát, értékelje az átalakulás időszakában bekövetkező változásokat, elhelyezze a régiókat az európai gazdasági térben és ismertesse a fejlesztési elképzeléseket. A sorozat főszerkesztője és több kötet szerkesztője Horváth Gyula, a kötetek szerzői a Regionális Kutatások Központja munkatársai és a határon túli magyar kutatók. A sorozat 14 kötetből áll (Székelyföld, Dél-Szlovákia, Dél-Dunántúl, Északnyugat-Erdély, Nyugat-Dunántúl, Közép-Magyarország, Vajdaság, Észak-Alföld, Dél-Erdély és Bánság, Dél-Alföld, Kárpátalja, Közép-Dunántúl, Dél-Pannónia, Burgenland). A Hajdú Zoltán szerkesztésében készült Dél-Dunántúl kötet teljes egészében a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársainak tanulmányait tartalmazza. A kötetek címlapjait a pécsi Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész tervezte.
Az MTA Regionális Kutatások Központja további két sorozata szintén a Dunántúli Tudományos Intézethez kötődik.
Az eddig hét kötetet tartalmazó Falukonferencia-sorozat 1991-től kezdődően kétévente, majd 1997-től háromévente megrendezett tudományos szimpóziumon a falu és a vidék iránt elkötelezett, különböző nézetű tudományterületek képviselőinek elhangzott, szerkesztett előadásait tartalmazza. A sorozat szerkesztője Kovács Teréz.
Az öt kötetes Kutatói Bibliográfiák sorozat füzetei 70, 75 és 80 éves születésnapra készültek, vezető kutatók munkásságának, tudományos életművüknek gyűjteménye. A sorozat szerkesztője a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa, Sziráki Zsuzsanna.
Az intézet a sorozati köteteken kívül 2000-től napjainkig önálló kötetként 16 angol, 40 magyar nyelvű könyvet jelentetett meg Dunántúli Tudományos Intézet kutatója munkájaként vagy szerkesztésében.
A magyar és a külföldi tudományos szakfolyóiratok rendszeresen közöltek ismertetőket könyveinkről.
2011. december 31-én az MTA Regionális Kutatások Központja az akadémiai reform következtében megszűnt, s az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tagjaként 2012. január 1-től Regionális Kutatások Intézete néven működik tovább. A Dunántúli Tudományos Intézet ennek következtében, mint az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya folytatja tudományos programját.
A 2012-től kezdődött időszak során új kutatási irányok indultak el (klímaváltozás, alternatív, megújuló energiaforrások, energetika). E témában több kötet született, melyek szerzői a Dunántúli Tudományos Osztály munkatársai: Varjú Viktor, Suvák Andrea, Márkusné Zsibók Zsuzsanna.
2017-ben jelent meg a Routledge könyvkiadó gondozásában a Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe c. tanulmánykötet. A Lux Gábor és Horváth Gyula társszerkesztésében megjelenő 324 oldalas munka az Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején c. OTKA-kutatás zárókötete, amelyben az intézet 17 kutatója és négy külső szerző fogalmazza meg következtetéseit Közép- és Kelet-Európa regionális átalakulásáról és aktuális kihívásairól. A kötetben szereplő tanulmányok a rendszerváltást követő átmenet végén, egy új problémákkal és új lehetőségekkel fémjelzett periódus kezdetén ragadja meg a térség fejlődési folyamatait a gazdaság, a társadalom és a szélesen értelmezett fenntarthatóság szemszögéből. Különös figyelmet fordít a tanulmánykötet a Közép- és Kelet-Európában lezajló regionális átalakulási folyamatok következményeire, a növekvő területi különbségek kihívásaira és a posztszocialista növekedési modellek kifulladása utáni útkeresés kérdőjeleire.